Gyakori kérdések

Mit jelent az ügyvédi tevékenység?

Az ügyvéd:
a) képviseli az ügyfelét,
b) büntetőügyben védelmet lát el,
c) jogi tanácsot ad,
d) szerződést, beadványt, más iratot készít,
e) az a)-d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi.

Az eddigiekben felsorolt feladatok ellenérték fejében történő rendszeres ellátására – ha törvény másképpen nem rendelkezik – kizárólag ügyvéd jogosult. Az ügyvéd a fentieken kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:
a) adótanácsadás,
b) társadalombiztosítási tanácsadás,
c) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,
d) ingatlanközvetítés,
e) szabadalmi ügyvivői tevékenység,
f) olyan tevékenység, amelyre – helyi önkormányzati rendelet kivételével – jogszabály felhatalmazza,
g) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban folytatott közvetítői tevékenység,
h) külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység,
h) a cég – általa készített – létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása. Ezt a tevékenységet az folytathatja, aki az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel rendelkezik és a kamara nyilvántartásba vett.

Titoktartási kötelezettség terheli az ügyvédet, minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad.
A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.
A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd és az alkalmazott ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.
A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira megfelelően irányadó.

Hogyan jön létre az ügyvédi megbízás?
Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése alapján is eljárhat. Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
A megbízást – a tanácsadás esetét kivéve – írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
A megbízó az ügy ellátásával több ügyvédet is megbízhat, akik az ügyet együtt látják el.
A megbízó az ügy ellátásával más ügyvédet úgy is megbízhat, hogy mindegyik ügyvéd meghatározott részfeladatot lát el.
Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta.

Mit is jelent és hogyan működik az ügyvédi letét intézménye?
Ügyvédi letétnek minősül az ügyvéd részére meghatározott rendeltetéssel (céllal) írásbeli megállapodás alapján átadott pénz vagy más letétbe helyezhető érték.
Ügyvédi letétbe pénz vagy bírósági letétbe helyezhető tárgy vehető, fenntartásos betétkönyv ügyleti letét tárgya nem lehet, az értékpapírokat és a váltót a letétbe helyezéskor üres forgatmánnyal kell ellátni. E szabályzatban a továbbiakban pénz letétbe helyezése alatt a letétbe helyezhető más vagyontárgyakat is érteni kell.
Ügyleti letétet, melynek célja a szerződő felek szerződésből eredő jogainak és kötelezettségeinek biztosítása, az ügyvéd csak írásbeli szerződés alapján fogadhat el és csak a szerződés rendelkezései szerint fizethet ki.
Ügyleti letét esetén az ügyvédi megbízás bármelyik fél által gyakorolt egyoldalú felmondása a letéti szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket nem szünteti meg és nem módosítja.

Az ügyvédi letét fajtái:
Teljesítési letét esetében a letéteményes azzal a rendeltetéssel vesz át pénzt vagy értéket elszámolási kötelezettség mellett, hogy azt más, harmadik személy részére az ügyfél rendelkezése szerint fizesse ki, vagy adja át.
Ôrzési letét az ügyvéd által azzal a rendeltetéssel átvett pénz, hogy az az írásban előzetesen megállapított feltételek bekövetkezésekor a letevőnek fizetendő vissza.

Az ügyvéd üzletszerűen letétőrzéssel nem foglalkozhat, letétet csak ügyvédi tevékenysége során vállalt megbízáshoz kapcsolódóan és azzal összefüggésben őrizhet, annak időleges hasznosítását a letevő hozzájárulásával sem végezheti.
Az ügyvédi letét nem kapcsolódhat az ügyvéd által végzett pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadáshoz, az ügyfél vagy más által végzett hitelezési vagy befektetési szolgáltatáshoz.
Ügyvéd nem konvertibilis fizetőeszközt letétként nem fogadhat el.

Ezen hasznos információk tudatában, már bátran indulhatunk az ügyvédi irodába.